Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


80 ló maradványait találták meg

2011.02.26

Nyolcvan ló csontjait találták meg a kétezer éve élt kínai császár mauzóleumának a feltárásakor Senhszi tartományban, a leletek nyomán ismét a figyelem középpontjába kerültek a Közép-Ázsiából származó, "vért verejtékező mennyei lovakról" szóló ősi legendák. A csontvázakat két áldozati gödörben találták a Nyugati Han-dinasztia (Kr.e. 202-Kr.u. 8.) uralkodójának, Vu-ti császár (Kr.e.156-K.e. 87) mauzóleumában Hszinping városában.

Az áldozati gödröket Jang Vu-csan régész irányításával 2009 szeptemberében kezdték el feltárni, ám a leletekről eddig az archeológusok alig hoztak valamit nyilvánosságra. Mindkét áldozati gödör egy-egy hatalmas barlang, amelyekben 20-20 nagy "üreget" alakítottak ki, ezek bejáratát két-két mén és egy agyagkatona őrizte.

Jang Vu-csan tájékoztatása szerint a lovak maradványait DNS-vizsgálatoknak vetik alá, hogy megállapítsák, milyen fajtáról van szó. Mint a régész kifejtette, a leletek nyomán ismét az érdeklődés középpontjába kerülnek a vért verejtékező mennyei lovakról szóló ókori legendák. "A hagyomány szerint Vu-ti császár tetemes jutalmat ajánlott fel annak, aki szerez számára egyet a Közép-Ázsiában tenyésztett titokzatos hátaslovakból, amelyek nagy ritkaságnak számítottak Kínában" - magyarázta a régész.

Jelenleg a "vért verejtékező mennyei lovakat" a 3000 éves akhal-teke türkmén fajtaként azonosították. Ez a világ egyik legrégebbi és legsajátságosabb lófajtája. A gyorsaságáról és állóképességéről híres fajta "vért verejtékező" elnevezés onnan ered, hogy a lovaknak nagyon vékony a bőre és az erek átlátszanak rajta. Megerőltetés során az erek kidagadnak, meg is sérülhetnek és a vér összekeveredhet a valódi izzadsággal, így olybá tűnik, mintha vért izzadna a ló. A tradíció szerint hét takaróval kellett letakarni a lovakat bőrük érzékenysége miatt, és ezeket csak este, vagy versenyek alkalmával vették le. A legendák szerint Dzsingisz kánnak (1167-1227) is akhal-teke fajtájú hátaslova volt.

 

Vu-ti császártól származik a legkorábbi kínai írásos említés az akhal-teke fajtáról, "mennyeinek" nevezve hátaslovát. A császár mauzóleumát Kr.e. 139-ben kezdték el építeni, egy évvel azután, hogy Vu-ti 16 éves korában a trónra került, s 53 évvel később fejezték be. Az építményben négyszáz áldozati gödör van, több mint az első kínai császár Csin Si-huang (Kr. e. 259-210) mauzóleumában.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép




Elérhetőség

Clock




zenee

http://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=m0dnWnXPye4

Levelezőlista



Archívum

Naptár
<< December / 2018 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 208132
Hónap: 3046
Nap: 90